Munka keresésen

2011 szeptember 23. | Szerző: lájtblu |

 

Ma voltam próbanapon egy bárban.Olyan érzésem volt,mint egy laktanyában (filmben láttam csak olyat):nem lehet enni,ülni,cigizni 8 óráig álldogálj tűsarkúban alig van vendég…

Megkaptam a pénzem és szerintem nem is megyek vissza.A legtöbb dolgozó 1-2 hónapja van ott vagy pár hete.Ez is egy jel,hogy nekem ennyit sem kell maradnom.A főnök nagyon bunkó,mindenkihez van egy “kedves” szava.Ilyen körülmények között ki a fene akar dolgozni?

Még keresgélek…csak nem egyszerű,mert sulizok nappal és nem nagyon tudok olyan melót elvállalni ami 8 órában végezhető,mert az órarendem ezt nem engedi.

Tudnék olyan munkát,ami időben jó,de a fizetés meg borzalmas.Olyan szinten kevés,hogy az már szinte semmi.A semminél pont egy hajszállal több.

Változnak az idők:lakótársam elköltözött a barátnőjéhez ( igaza is van 3 hete vannak együtt) kicsit ironikus vagyok.Most egy olasz sráccal lakom együtt,aki eléggé trehány,de majd megnevelem.

Van egy srác az egyik órámon,aki nagyon édes.Azt hiszem német.Egyébként senki nem érdekel.Néha gondolkodom C.-n,de minek?Nagyon messze van és nem is kellene rá gondolnom,de erről meg nem én tehetek.Néha azt kívánom,hogy legyen mellettem és boldogabb lennék,de ez most kissé bonyolult.

Feljött egy barátnőm Pestre,majd megyünk bulizni,bár most eléggé zabos vagyok rá,mert hajnalig dolgozok,ugye nem telózhattam és ő keresett majd írt fb-om,hogy engem nem is érdekel,hogy ő jön fel Pestre?Hát köszi.Ezek után nem sok kedvem van bulizgatni vele.Meg teszem hozzá nem is hozzám jött,hanem másik barátnőnkhöz,mert nála alszik.Ezt sem értem,de ez meg az ő dolga.